Elfi türelmesen várt, míg mindenki elaludt a szobában. Nagyot nyújtózott, és felült a kis szekrényen. Alaposan szemügyre vette a hálószobát, ahol egy sólámpa diszkrét fénye világította meg az alvó háziakat. Felállt, kicsit megmozgatta elgémberedett tagjait, majd egy ugrással a padlóra szökkent.
Halkan lépkedett a folyosó parkettáin, nem akart zajt csapni. Benézett minden helyiségbe, megnézett minden szobát, próbálta feltérképezni a helyet, ahová Mikulás küldte. "Ez csuda mókás hely!" - gondolta lelkesen. Tavaly egy olyan lakásban járt, ahol minden helyiségben kínos rend volt, mintha nem is laknák a házat, bárhová bújt, rögtön megtalálták. Itt viszont nem volt nagy rend, bőven talált magának búvóhelyet. A gyerekszoba nagyon megtetszett neki, ugyanis ott aztán jó nagy rendetlenséget talált!
Felmászott az üres emeletes ágyra, és elgondolkodott, hogy vajon Lili azért nem használja-e, mert telepakolta jelmezekkel, játékokkal, könyvekkel, vagy egyszerűen azért nem, mert jobban szeret a szüleivel egy szobában aludni? Talált Barbie-babákat, legó-figurákat, sőt, legóból egész városrészek voltak megépítve, amik egymás mellett sorakoztak az alacsony szekrény tetején. "Ide később még be kell néznem, cukrászda is van!" - morfondírozott.
Ekkor látta meg a kis színes fiókokból álló szekrénykét. A fiókokon kis lila táblácskák voltak, hogy megkönnyítsék Lili dolgát az eligazodásban. "Zoknik, harisnyák, bugyik, trikók..." - olvasta magában Elfi, és már meg is fogalmazódott a nagy ötlet a fejében. "Tudom már, mit rosszalkodhatnék először!" - ujjongott, majd kihúzta a zoknis fiókot, fejest ugrott belé, és csak úgy repkedtek a zoknik szanaszét. A kis csibész szétszedte a párokat, és úgy rakta őket össze, hogy fehér jusson a fekete mellé, pöttyös a csíkos párja legyen, kék a lilához tartozzon, szürke meg a rózsaszínhez. Jó nagy felfordulást csinált, aztán mosolyogva megpihent a fiók szélére támaszkodva.
Lili reggel izgatottan ébredt, és szaladt megnézni, hogy Elfi a szekrényen van-e. Nem találta! Az egész család felkerekedett, hogy megkeressék az elkóborolt manót, és ekkor már nem volt kétséges, hogy Mikulás igazat mondott: Elfi tényleg egy kis bajkeverő. Keresték a dolgozószobában, a lépcsőnél, még Rudolfhoz is lenéztek az emeletről, hátha ott ül, de nem volt sehol. Papa vette észre először, de hagyta, hogy Lili maga találja meg a manót. Mikor rájöttünk, milyen kis komiszságot művelt az éjjel, nagyot nevettünk, aztán szépen rendet raktunk a zoknis fiókban. "Vajon következő éjszaka mit fog csinálni ez a kis zsivány?" - kérdezte nevetve Lili, de a választ mi sem tudjuk, majd csak holnap derül ki, miféle mókát eszel ki új lakótársunk.