A gyerekszobában irtózatos rendetlenség volt. A nagy rattan körfotel a feje tetején állt, a párna és a csupasz váz között raboskodtak Lili plüssei. Már szombat óta fogságban voltak, Alex, Lili unokaöccse tartóztatta le őket, és Lili nem igyekezett kiszabadítani őket. Panna, Lili korábbi kedvenc plüsse ezen vérig is sértődött, de nem szólt róla senkinek, nehogy a többiek kigúnyolják, amiért ilyen mimóza.
Elfi úgy gondolta, ma valami kedves dolgot tesz inkább, nem rosszalkodik. Kiszabadította a plüssöket, az emeletes ágy aljába irányította a társaságot, jószerével ez volt az ő otthonuk. Fáradtan dőltek jobbra-balra a puha matracon, nagyon hálásak voltak Elfinek visszanyert szabadságukért. A manó a helyére varázsolta a fotelt, a hatalmas párnát, de mikor visszarendezett mindent, halk nyihogást hallott a fotel mögül. Egy elkóborolt póni volt, nem találta a lovas fiókot.
A manólány lelkesen sietett a kis paci segítségére, meg is találták csakhamar azt a fiókot, ahol az összes póni lakott. Velük élt itt Onchao, a szárnyas unikornis is. A pacik nagyon megörültek Elfinek és kis barátjuknak, mozgolódás támadt a fiókban. Addig-addig helyezkedtek, hogy mindenki üdvözölhesse a hazatérőt és megmentőjét, míg a fiók lassan kicsúszott a helyéről, és lebucskázott a padlóra, a lovak meg szanaszét potyogtak. Elfi felpattant, és már tudta is, mivel lephetné meg Lilit másnap reggel! Rendezkedni kezdett, a lovak pedig készségesen tették, amire kérte őket...
Reggel Lili fáradtan ébredt, mert előző este nem volt hajlandó időben lefeküdni. Mami még az este odakészítette neki a mai ruhákat, hogy reggel minden kéznél legyen: zokni, bugyi, trikó, a kacsintós fenekű farmernadrág, a csillogós LOVE feliratú póló, és a simi-flitteres pulcsi. Nagy nehezen kikászálódott az ágyból, és összekészülődött. Már ébredésnél látta, hogy Elfi nincs a helyén, ma azonban már nem lepődött meg, hiszen tudta, hogy a manó minden éjjel elcsatangol.
Amint elkészült, indult is a földszintre, mert úgy gondolta, hogy miután Elfi felfedezte magának a nappalit és a konyhát, ma is biztosan ott bújt el. De tévedett! A gyerekszobába bepillantva szokatlan látvány fogadta: Elfi ott ült mosolyogva Onchao hátán, mögötte pedig nagyságrendben, kígyózó sorban álldogált békésen a sok-sok póni. Lili nagyot nevetett, és csak ekkor vette észre, hogy a szobában is rendet csinált Elfi. "Nem is olyan rossz ez a kis manó! És azt láttad, Mama, hogy felnyergelte Onchaot? Biztos nem először lovagol!"Mama nevetve felültette Elfit a kis karácsonyfára, ami Lili szekrényén díszeleg, a kislány pedig vidáman, még mindig a manón kuncogva indult iskolába. A lovak meg azóta is várják, hogy valaki visszategye őket a fiókjukba, mert már nagyon elfáradtak az egész éjszakás műszakban...
