Elfi az egész napját új barátaival töltötte, mert Lili azt mondta, annyira cukik így együtt, hogy inkább vezessék be azt a szabályt, hogy Elfit mindig ott hagyják, ahová magától ment. Ez az ötlet tetszett is, nem is a manónak, de így egész nap a konyhában ült, és figyelhetett.
Látta, hogy Mami már reggel főzött, aztán délután tepertős pogácsát csinált, hogy mire Papa megérkezik, elkészüljön vele (nem bírta volna tovább hallgatni a szemrehányást, hogy "már mióta mondom, hogy szeretnék tepertős pogácsát enni", úgyhogy inkább megcsinálta). Lilivel rengeteg fokhagymát is pucoltak, mert fokhagymás zsírban lesütött husit szerettek volna csinálni. Az illatok belengték a konyhát, és Elfi egyre éhesebb lett.
Este megjött Papa és Ági. Sokat dolgoztak Ági új lakásában, szereltek, pakoltak, jól elfáradtak. Boldogan fogadták a vacsorára felkínált ételeket, de Elfi már egyre türelmetlenebbül várta, mikor mennek végre aludni. Szerencséje volt, mert az egész család elfáradt, nem maradtak lent este még filmet nézni sem, mindenki hamar nyugovóra tért. Elfi végre elkezdhetett valami étel után nézni.
Szívesen megkóstolta volna a banánt, de mióta szemeket rakott rá, kannibalizmusnak érezte volna, hogy megegye. A hűtőhöz ment, nagy nehezen kinyitotta, de nem mert nagyon bemenni, mert túl hideg volt odabent. "Majd egyszer visszajövök kicsit jobban felöltözve!" - gondolta magában, és elugrott a becsukódó ajtó elől.
A hűtővel szemben kinyitott egy szekrényajtót, mert azt látta, hogy ha valaki valami finomságra vágyik a családból, azt az ajtót szokta nyitogatni. Eltátotta a száját! "Ezek az emberek aztán szeretik az édességet! Akár manók is lehetnének!" - kiáltotta boldogan, mert egy egész polcnyi finomságra lelt. Volt ott csoki, keksz, aszalt gyümölcs, sós és édes ropogtatni valók... Az első gondolata az volt, hogy mindent felfal, amit csak tud, de eszébe jutott a szaloncukros incidens, és nem akart megint hasfájással eltölteni egy napot.
"Folyton azt hallom az emberektől, hogy főtt ételt kell enni, mert az egészséges! Főzök valamit!" - jutott elhatározásra, és előbányászott egy serpenyőt a szekrényből. "Fakanál is kell." - emlékeztette magát, és mikor azt is megszerezte, rájött, hogy fogalma sincs, mit kéne főznie. "Nyilván valami finomat... de vajon mit? Hát persze! Csokit!" - kiáltott fel, és visszamászott az édességes szekrénybe alapanyagért. Már főzés közben mosolygott, mert tudta, hogy nemcsak finom, de egészséges is lesz a főtt csokoládé!